Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Nincs sok közös koncertélményünk, így nagy öröm volt nekünk az első randevú alkalom. A legnagyobbik gyermekünk Karácsonyi Hangversenyen való szereplése adott erre kiváló lehetőséget. Már az is ünnep a léleknek, hogy ilyenkor nem a megszokott hétköznapi öltözetben találkozunk egymással. Készülődünk, szépülünk a másikra gondolva. A gyermekünk zenei közössége nagyon megnyugtató és egyben lélekemelő pillanatokat adott kettőnknek az ünnep előtt. Az Ő növekedése a mi kiteljesedésünk is egyben. A koncert bár karácsonyi volt, de a dél-amerikai dallamok elröppentettek minket egy vidám, mosolyokkal teli és szerethető lelki kikötőbe. Gondolatban vissza-vissza térünk majd oda.
A Kispál és a borz mindkettőnk nagy kedvence volt a 90’es években, így nagy örömmel indultunk Szilveszter előtti napon koncertjükre a budapesti MVM dómba. Ránk egyáltalán nem jellemző ráhagyással érkeztünk a helyszínre, így még volt idő egy kis ismerkedésre is. Egy szintén hokis szülőpárral beszélgettünk a koncert kezdetéig. Elképesztő nosztalgikus érzés fogott el minket a régi fényképek kivetítése során a sok kockás inges szórakozóhelyeken cigiző fiatal láttán. Az Andrások (Lovasi és Kispál) hoztàk a szokásos jó formájukat és bár a tüzijáték a kutyákra való tekintettel elmaradt a végén, mi egy fantasztikus élménnyel gazdagabban indultunk hazafelé a ködös éjszakában.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A barlang nem a mi világunk, inkább a napsütés és a séta. A leggyakoribb útvonalunk a lakás és a kert közötti, kutyával. Ilyenkor általában "véletlenül" egy kis kertészkedés is történik. De a nagy beszélgetésekhez nagy útvonalak illenek. A vár, a Séd völgy, vagy egy balatonparti séta szuper a hosszabb beszélgetésekhez. Az idén januárban már mindhárom megvolt, és most is süt a nap, úgyhogy ha ezt a szöveget megírtuk, utána irány egy cukrászda, kizárólag a fogyókúra kedvéért. Fiatal jegyespárként a természetes közege a randevúknak a közös séta volt, abba se bírtuk hagyni a beszélgetést, egymás megismerését. Mostanában a humor is fontossá vált, segít feldolgozni a nehézségeket.
Kipróbáltuk, hogyan lehet babakocsit tolva kézenfogva sétálni... Először úgy próbáltuk, hogy mindketten egy kézzel toltuk, a másikkal meg a párunk kezét fogtuk. Működött, de kényelmetlen volt. Úgyhogy maradt az, hogy egyikünk tolja, a másik pedig ráteszi a kezét az övére. Tudtunk beszélgetni, annak ellenére, hogy a lányunk is velünk volt. Szép vasárnap esti sétánk volt, miközben átbeszéltük, hogy mi jut eszünkbe a barlangról, és hogy mik foglalkoztatnak mostanában. Köszönjük!
Az egyik kedvenc helyünkre Tihanyba mentünk el. Azon belül is a belső tónál kezdtünk. Egy óvatos csúszkálás után sétáltunk egy kicsit, majd elindultunk barlang vadászatra. De csak visszhangot találtunk. Lehet rossz irányba indultunk. :) A lényeg, hogy kettesben voltunk és jól éreztük magunkat.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A második feladat számunkra igazi csemege volt, hiszen sokszor főzünk együtt, így a mai vacsora elkészítése is csupa vidámság volt! A rakott zöldbab meg családi kedvenc, így a feladat lányunknak is örömet okozott! :-)
Az év első napján készítettük el a virslis csillagokat! Virslikből kell ötágú csillagokat készíteni, a közepét megtölteni krumplis, fűszeres töltelékkel, majd sajttal megszórni. Közös túra után közös főzéssel zártuk a napot! Köszönjük a feladatot!
A mi helyzetünk most különleges, mert most járunk a harmadik gyermekünk várásának utolsó hónapjában. Most e köré szerveződnek a közös feladatok is. Úgyhogy mi se nem főztünk, sem rendet nem raktunk a szó szoros értelmében, de mégis voltak közösen végzett tevékenységeink. Múlt héten közösen bevásároltunk a kórházi táskához, hétvégén együtt hoztuk le a padlásról a babaruhákat, együtt néztük át, mi van meg és mi kell még. És múlt héten volt a Házasság hetéhez kapcsolódó podcastok felvétele, ahol az egyik kisfilmben mi leszünk. Az erre való felkészülés is közös feladat volt, mert előtte megbeszéltük, mi mindent szeretnénk elmondani. A képen az autós hordozó Medárd babájával.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A Mécs honlap alapján elmélkedtünk el, milyen jó, hogy mi azon házaspárok táborába tartozunk, akiknek egyre boldogabb a házassága. A bizalmat, hogy ez 20-30 év múlva is így lesz, valamint a közös tevékenységeket, célokat érezzük legfontosabb belső generátoroknak. A közös tevékenységnek nekünk nem muszáj szórakozásnak lennie. Sokszor egy régóta halogatott házimunka közös elvégzése is akkora elégedettséggel tud bennünket eltölteni, hogy napokig két méterrel a föld fölött járunk. A kép, amit feltöltöttünk, a veszprémi Méhes utcában készült. Az Ó-Kovács házaspáros este óta készültünk elmenni ide. A Mécs honlap pedig a közös sétát is célul tűzte ki.
A Mécs feladatot választottuk. A kérdések megválaszolása során beszélgettünk érzéseinkről, gondolatainkról, és az előttünk álló feladatainkról.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Hát nem gondoltuk volna, hogy egy férfi sapka ekkora derültséget okozzon. Mármint, hogy vajon mit húzunk ki belőle. Sokkal izgalmasabb úgy az activity, hogy az is érdekel, hogy mit írhatott a másik. És volt némi kacagás is.
Most, hogy az én drága férjem a kórházban van, és el vagyunk szakítva egymástól, telefonon idéztük fel a kedvenc képeinket és vele együtt természetesen közös élményeinket. Tavaly felmotoroztunk egy hágóra, ami mindkettőnknek nagy élmény volt, és onnan drótkötéllifttel felmentünk a hegy csúcsára. Ott volt egy kis hó, volt hógolyózás is, nyár közepén. És volt egy drótos lépcső, amin mindkettőnkről készült kép. Ezt jövőre motoros szerkóban bevállalnánk, de kicsit melegebben öltözve akár most is. Nagyon jó érzés tudni ebben a (szó szerint...) szívszorító helyzetben, hogy voltak és még lesznek közös élményeink. Ha meggyógyul, még a Lesachtalt is újra bevállalnám...
Activity helyett barkochbáztunk egyet. Különböző napokon, eltérő élethelyzetekben mondtuk be egymásnak a telefonba, vagy személyesen: “Gondoltam!” Nem volt nehéz kitalálni az eseményeket, annál nehezbb abbahagyni. Lehet, hogy ezt meg is tartjuk szokásnak.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Egy-egy bögre sógornőnktől karácsonyra kapott különleges (tejes-fahéjas-gyömbéres-mézes) "Chai latte" tea mellett az elmúlt és az előttünk álló évről beszélgettünk.
Mangó-lime turmix: 1 mangó, 1 lime reszelt héja és leve, 2 pohár (300 ml) natúr joghurt, 3 nagy kanál repceméz.
Kedves Rendhagyó Randevú! Kivettem egy málnát a mélyhűtőből még tegnap este.Málnás pezsgős koktél készítettem, leültünk és megünnepeltük milyen csodás a házasságunk. Most nem a mai gondokról volt szó, hanem rólunk kettőnkről. Mi jó a másikban. Én elmondtam a férjemnek miért vagyok jobb általa. Nagyon finom volt az ital , a férjem örült a különlegességnek. Ilyet még nem csináltam.Gyertyát is gyújtottam és már tegnap este szóltam a terveimről. Jól éreztük magunkat most is. A férjem nem halott a házasság hetéről. Elmagyaráztam neki mi ez. Nagyon örült, hogy már ilyen is van. Köszönet Hajni és Laci -Németh László és neje - Zirc
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Tegnap este előszedtük a fényképalbumokat és belevetettük magunkat a képnézegetésbe. Elcsodálkoztunk, hogy milyen fiatalkák voltunk még pár éve, mennyit változunk kívül és belül. Nem volt mindig jó érzés emlékezni. Jó, ahol most vagyunk, ahol most tartunk. Az első fotónk Tihanyban készült, ahol Gyuri megkérte a kezemet, fontos mérföldkő az életünkben. A kis kerámia azóta is a falunk dísze, illetve az esküvőnkön is az erről készült fotó adta a hátteret. A másik a Zirc melletti Fiatalító-forrásnál készült, ahol az egyik hónapfordulónkat ünnepeltük. Szalonnát sütöttünk és kint is aludtunk sátorban.
Elmerültünk a régmúltban. Sorra vettük - nagy örömünkre - a több évtizede készült fekete fehér és színes fotókat. Montázsokat készítettünk, amelyeket kitettünk szobánkban.
Mókás volt ez a játék, kedves régi emlékeket idézett fel bennünk. Régóta nem nevettünk közösen ilyen jót. Jól esett teljesíteni ezt a feladatot. Az első képen az egyik első közös motorozásunk emléke látható, amikor a Balaton partjára mentünk romantikázni, csakhogy ezer szúnyog rajzott körülöttünk. Sebaj - gondoltuk-, csak találunk megoldást. Egy éjszaka is nyitva tartó fabódéban kínáltak szúnyogriasztó krémet. Méregdrága volt, de megvettük, és alaposan bekentük magunkat. A szúnyogok el is kerültek minket...nem úgy, mint az összes többi rovar... A második képünk a nászutunkra emlékeztet minket. Sopronban, a Fekete Bárány panzióban szálltunk meg.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Hétköznap lévén nem tudtunk Veszprémbe utazni, mert férjem 17h-ig dolgozott. Ő Veszprémben dolgozik, de Balatonfüreden élünk, kislányunk pedig még csak 13 hónapos. Szóval a pihenős' estét otthon tartottuk. Süti, tea, pezsgő. Nagyon jó kellemes és tartalmas esténk volt.
Elkészült a frenetikusan finom, szeretettel teli, nyugodt esti randihoz teljesen tökéletes sütemény. Ezzel már rá is hangolódunk az estére. Mindarra a kettesben töltött , békés , mély együttlétre, amit Isten kegyelméből már 12 éve tapasztalunk egymás mellett. Az előkészületekben a legcsodálatosabb mindaz az izgalom volt, amivel a szívemben töltögettem ezeket a, lelki társamtól kapott sütemény alapokat. Valaki, akin keresztül közelebb kerültem ma Istenhez, aki azért lepett meg ezzel az ajándékkal, mert tudta, hogy mennyire hálás a szívem ezért a kihívásért, és tudatában volt, hogy a nagycsaláddal bevonulni egy belvárosi cukrászdába, nem mindennapi kihívás:) abban mi a randi? mi a ráhangolódás? Így aztán ajándékba kaptuk az alapanyagot, hogy továbbadhassam mindezt a férjemnek a mai napon, amit Isten a barátnőmön keresztül előkészített. Istennek hála az ajándékaiért!
Otthoni forrócsokizás/sütizés lett a feladatból, mert nem tudtuk megoldani a gyerekvigyázást. Ennek ellenére nagyon jól sikerült, a sétát holnap délután tesszük mellé. :) Az időzítés külön ajándék, mert ma van a második házassági évfordulónk. :D