Beszámolók

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Nagyon elgondolkodtatóak azok a kérdések, hogy milyen gondokat hidaltunk át, milyen problémákkal küzdöttünk meg közösen, mi köt össze bennünket. Épp ezekről beszéltünk múlt héten a kisfilm készítése során. Volt szó arról, hogy melyek voltak a nehezebb időszakok, például a munkába való visszatérés a kisgyerekes évek után, mi volt a legkomolyabb próbatétel, hát az kétségtelenül a közösen hordozott betegség és a vele járó kényszerű egyedüllét és bizonytalanság mindkettőnknek. Összekötni az Istentől kapott szeretet köt össze minket, annak a tudata, hogy Ő megtart bennünket, velünk van mindig. Nagy erőt jelentenek a barátaink, az ő imáik is.

Elsétáltunk a kertünk végében található erdőbe, egy kis patak feletti hídhoz. Sokszor járunk erre.Sokszor átmegyünk ezen a hídon. Nekünk nagyon nagy feladat volt áthidalni azt a nehézséget hogy az első házasságomból származó kislányom nagyon nehezen fogadta el a férjemet. Nagyon lázadozott ellene, nagyon sok borsot tört az orra alá. Nekünk ez nagyon nagy nehézség volt. Nagy türelemmel és sok apró ötletes megoldással, nagy szeretettel, de megoldottuk. Nekünk az Anna igen nagy akadály volt. De 20 év után ma a férjemet hívja Apának, a férjemtől kérték ki a kezét feleségnek és a férjem fogja oltárhoz vezetni.

Kedden éppen sétálós délelőttünk volt, így kapóra jött a randevús újabb feladat. Almádiban sétáltunk babakocsit tologatva, és felkerestük a Balaton felett átívelő hidacskát. Mostanában több nézeteltérésünk volt, ezekről is beszéltünk, illetve a korábbi nehézségeinkről. Közelebb kerültünk egymáshoz a feladat által, köszönjük szépen!

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Jót mosolyogtunk.

Mi az egymásért való imádkozást választottuk. Jó érzés hálát adni a másikért, értékelni a párodat. Megtapasztalni az Isten szeretetét a házastársadon keresztül. Igyekeztünk saját szavainkkal kifejezni imáinkat.

Az ünnepek alatti szabadság utolsó hetére esett az a feladat, hogy egy héten át reggel és este imádkozzunk egymásért - ez jó volt, mert szabadság alatt együtt ébredtünk. Van saját közös imánk is, de kerestünk több másikat is, és azt mondtuk el együtt, mindegyik nap másikat, de reggel és este ugyanazt.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Nagyon megörültem az első feladatnak! Korábban sosem jártam kilátóknál, nem láttam értelmét az egésznek: sok ember, fa tákolmány, sok lépcső és iszonyat szél. Mikor az első gyerekünket vártuk, a szülés előtti napokban behoztuk a lemaradásunkt, a közelben lévő kilátókat mind megmásztam, hátha elindul a kisfiam kifelé. Azóta ő már 8 éves, de a kilátózás megmaradt családi hagyományként. Most az eplényi kilátót vettük célba és közben nosztalgiáztunk.

A férjem régóta tartó betegsége miatt csak reménykedtünk, hogy el tudunk menni egy kirándulásra, de ez sajnos most hosszú ideig nem lehetséges. Az én drága férjem december 17-én stroke-ot kapott a munkahelyén, a gyors ellátásnak köszönhetően másnap már felállt. Viszont kiderült, hogy ezt szívbillentyű-gyulladás okozta. Hat hétig biztos nem jöhet haza, és műteni kell, nem tudjuk, mennyit kell várni, a kimenetele halálos is lehet. Azóta csak sírunk, ő bent, mi kint. Ma reggel sutyiban találkoztunk a mentőbeállónál, és megölelgettük egymást, valószínűleg hosszú időre kell töltekeznünk ebből. Szörnyű ez a reménytelenség, kiszolgáltatottság, elveszettnek érezzük magunkat.

A balatonfüredi Jókai kilátót választottuk ki a feladathoz. Bár volt egy kis szél és némi sárdagasztás is, a kettesben eltöltött időt nagyon élveztük. Volt alkalmunk mélyebb beszélgetésre is. És a kilátás sem volt utolsó.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Szép estét töltöttünk el a barátainkkal. Társasoztunk és beszélgettünk egy jót. Ilyen sem volt mostanában! Köszönjük a feladatot!

Egy-egy bögre sógornőnktől karácsonyra kapott különleges (tejes-fahéjas-gyömbéres-mézes) "Chai latte" tea mellett az elmúlt és az előttünk álló évről beszélgettünk.

A forró csokinál természetesen nincs jobb a világon. Ezt egy kis gyertyafénnyel megspékelve, már biztos nyerő az este. A Forró csokit pedig sok sok tejszínhabbal kell inni. :) A receptet pedig kérdezzétek dr Oetkertől, Biztos elmondja majd.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Kis segítség kellett a rajzokhoz(azzal kapcsolatban, hogy mit ábrázolnak), de utána minden megfejtés helyes volt! Ezek szerint tényleg mindketten ott voltunk. Hihetetlen, mennyi minden történt már, mióta először találkoztunk..

Megállapodtunk, hogy mindketten 4-4 rajzot készítünk... Szóval egyikünk alkotott végül 8-at, másikunk 3-at. Egyik szebb a másiknál... :) De tényleg szép emlékeket idéztek, s noha az nem okozott gondot, hogy melyik milyen helyszínre utal, néhány már-már elfeledett részletre mégis fény derült.

Mivel a lakásunkat amúgy is közös képeink díszítik, inkább az első feladatot választottuk. Előtte beszélgettünk arról, hogy milyen ikonikus helyszíneink is vannak. Aztán, bár ez nem került szóba, ahogy elkezdtem a rajzolást, Zoli már az első ceruzavonásokból kitalálta, hogy mi lesz a képen. De azért szépen megvárta, amíg a rajz elkészül, és lassan megelevenedik az első randink, az első közös kutyasétáltatásunk. A képen látható kutyus azóta már a mennyből néz le ránk. Szép emlékeket idéz a kép, jó arra az időszakra visszagondolni, de arra még inkább, hogy bár ugyanúgy a másik jelenti a boldogságot a számunkra, de a kapcsolatunk azóta teljesebb lett.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Otthoni forrócsokizás/sütizés lett a feladatból, mert nem tudtuk megoldani a gyerekvigyázást. Ennek ellenére nagyon jól sikerült, a sétát holnap délután tesszük mellé. :) Az időzítés külön ajándék, mert ma van a második házassági évfordulónk. :D

Elkészült a frenetikusan finom, szeretettel teli, nyugodt esti randihoz teljesen tökéletes sütemény. Ezzel már rá is hangolódunk az estére. Mindarra a kettesben töltött , békés , mély együttlétre, amit Isten kegyelméből már 12 éve tapasztalunk egymás mellett. Az előkészületekben a legcsodálatosabb mindaz az izgalom volt, amivel a szívemben töltögettem ezeket a, lelki társamtól kapott sütemény alapokat. Valaki, akin keresztül közelebb kerültem ma Istenhez, aki azért lepett meg ezzel az ajándékkal, mert tudta, hogy mennyire hálás a szívem ezért a kihívásért, és tudatában volt, hogy a nagycsaláddal bevonulni egy belvárosi cukrászdába, nem mindennapi kihívás:) abban mi a randi? mi a ráhangolódás? Így aztán ajándékba kaptuk az alapanyagot, hogy továbbadhassam mindezt a férjemnek a mai napon, amit Isten a barátnőmön keresztül előkészített. Istennek hála az ajándékaiért!

Hétköznap lévén nem tudtunk Veszprémbe utazni, mert férjem 17h-ig dolgozott. Ő Veszprémben dolgozik, de Balatonfüreden élünk, kislányunk pedig még csak 13 hónapos. Szóval a pihenős' estét otthon tartottuk. Süti, tea, pezsgő. Nagyon jó kellemes és tartalmas esténk volt.