Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A sportolás egy speciális változatát, a vasalás, ruha hajtogatást választottuk. 3 gyereknél ez már teljesítmény. Niki hajtogatott, én vasaltam, közben azért volt időnk beszélgetni is. A ruhaadag miatt nem is keveset.( A fénykép csak az első kört mutatja). A héten azért igyekszünk egy kis közös mozgásra is.
Közös sport gyanánt elmentünk kutyát sétáltatni. Ügyesek voltunk, mert pórázt nem vittünk, így az autó vontatókötelével sétáltak a kutyák.
A fekete-fehér játékot választottuk, a következő szavakkal: fekete, szerintem, gyerekek, rotációs kapa. Innentől rendszeresen használtuk ezeket a szavakat. A következő közepesen értelmes mondatokban: Szerintem az idén nem kell használnunk rotációs kapát. Milyen fekete az égbolt a gyerekek felett.... valószinű egy nap alatt még sohasem öleltük meg egymást ennyiszer, mivel sportot űztünk belőle, hogy mindenhez használjuk ezeket a szavakat. A gyerekek is nagyon élvezték:) Köszönjük a játékot!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Nagyon boldogok voltunk, amikor megtudtuk, hogy megnyertük a pécsi hétvégét. Nem tudtuk megoldani a gyerekvigyázást, ezért a gyerekekkel együtt mentünk.
A szállás rendezett, tiszta, hangulatos volt, nagy terekkel, különleges kapukkal, mesebeli pincével, lépcsőházzal. Egy igazi zarándokház a belváros szívében.
A szállás rózsakertje és focipályája egyaránt lenyűgözött bennünket. Sokat kirándultunk, csavarogtunk. Nagyon jól éreztük magunkat.
Köszönjük ezt az ajándékot a felajánlóknak és Nektek is!
Összevontuk ezt a nyereményt egy Igali kikapcsolódással. Így hát 4 nap Igal után mentünk Pécsre. Csodálatos volt! Kettesben,együtt! Nagyon kedves volt az úr is, aki mindent megmutatott.
Kegyetlen meleg volt, de ha nem mentünk volna sehová ez akkor is így lett volna. Zsolnay negyedet fedeztük fel,meg sokat sétáltunk. Találtunk egy fantasztikus éttermet. Fiakker éttermet nagyon jó szívvel tudjuk ajánlani mindenkinek. Sokat nevettünk. Én egész héten hideg gyümölcslevest ettem, és itt volt a legjobb. Menüjük is van és elfogadható áron.
Mi ezt a csodálatos hetet kaptuk a jó Istentől, hogy kibírjuk ami utána itthon várt ránk. Haza jöttünk és anyósomat kórházba kellett vinni, kiderült, hogy hasnyálmirigyrákos áttétekkel. 6 hét alatt elment. Nehéz volt végig csinálni, de biztos vagyok benne, hogy előtte a feltöltődést azért kaptuk, hogy legyen erőnk ezt végig vinni.
Szóval nincsenek véletlenek!
Hálásak vagyunk, hogy ezt kaptuk!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Egyszerűen csak megélni!
avagy a Szabó család élménybeszámolója
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Rendhagyó Randevúk program. Rendhagyó, hiszen a mai világban, ahol az ember csak magára gondol, itt végre a házastársadra figyelhetsz. Rendhagyó, mert eszedbe juttatja újra, hogy milyen gyönyörű is a párod kívül-belül. Rendhagyó, mert nem magamról szól, hanem rólunk. A feleségemről és rólam. Rendhagyó, mert azért, hogy teszek a házasságomért, még nyerhetek is valamit. Nyerni valamit pedig mindenki szeret.
Hát mi egy családi belépőt nyertünk a Sobri Jóska Kalandparkba. Volt is öröm, hiszen őszintén szólva 3 gyerekkel ez nem igazán fért volna bele a családi kasszába. Persze, amikor elkezdtük összeszervezni a „kalandnapot”, egyből el is kezdtük túlbonyolítani is a napot: a legkisebb mikor alszik, ott ebédeljünk vagy nem, mikor induljunk, délelőtt vagy délután, a legnagyobb már 7, a legkisebb még csak 2 éves, mit tudunk ott majd közösen használni? Szóval bonyolítottuk magunknak előre a napot.
Aztán megérkeztünk a parkba. Hét ágra sütött a nap. A feleségem egyből elkezdte feltölteni a belső akkumlátorát belőle. A gyerekek meg kapkodták a fejüket. – Apa, ezt nézd meg. – Anyu te is látod. – Az meg mi?- Mennyünk oda, simogassuk meg! És a gyerekek szívből mosolyogtak. Mi pedig rájöttünk, hogy nincs más dolgunk, csak egyszerűen megélni a napot. Megélni és átélni a gyerekek örömét. Mert ők tudnak önfeledten örülni, felszabadultan játszani, egyszerűen csak boldognak lenni. Aztán beindult a játék. A legkisebb vagy fél órán át csak vonatozott. Csak körbe és körbe. Közben pedig kurjongatott és kacagott. Őszintén örült. Most is mikor papírra vetem ezeket a sorokat, én is mosolygok. Ennyi idővel utána is.
Aztán áttértünk az elektromos quadra, és újra átéltük, hogy a gyerekeink ügyesek. Nem kell túlfélteni őket. Csak állni a pálya szélén és integetni nekik. Meg átölelni közben a párodat. Az ugráló vár persze kötelező volt. Azt viszont továbbra sem értem, hogy ezek a várak, hogy bírnak ki ennyi mindent. Mert hát a gyerekek nem fogták vissza magukat. És csinálhatnának olyan várakat is, amik a felnőtteket is elbírják. Szerintem sokunkból kitörne a gyerek. Majd egy kis nasizás után szétszóródott a család. A nagyobbak nekivágtak a drótkötél pályának. Jó volt látni, hogy a fiam milyen bátor és mennyire ügyes. Hihetetlenül büszke voltam rá. A többiek kihasználták közben a környezet adta lehetőségeket és szépséget. Mert a láblógatás is jó program. Főleg a tóban. Meg a Vizi biciklizés. No de nem csak a gyerekek találták fel magukat ám. Falat mászni, drótkötélen átcsúszni a tó felett. Hát bizony belőlem is kitört a gyerek. És milyen jó érzés volt ez.
Szóval a nap végére irtóra elfáradtan és még jobban mosolyogva léptünk ki a kapun. Egyszerűen csak megéltük a napot, annak a teljes szépségében. Mert sokat adott az a nap. Több volt ez, mint egyszerű élmény. Sokkal több és jobb annál. Köszönöm!!
ui: a gyerekek azóta is azt kérdezik, hogy mikor megyünk újra.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Sajnos Zoli bokája még nem az igazi, mert ha az lenne, akkor tutira táncos estét szerveztünk volna (de bepótoljuk!). Így az előadást választottuk, és meghallgattuk dr. Bagdy Emőke egy youtube-ra feltöltött előadását 9 fura tipp a boldogsághoz jeligére. Volt már, amiről hallottunk, de nagyon sok új dolog elhangzott, és amit tudunk majd kamatoztatni. Van is még olyan előadás, amit kinéztünk magunknak. Tavaly nem tettük, de idén jó lenne folytatni azt a Rendhagyó Randevúk keretein kívül is, ami új ötletként Tőletek jött és gazdagíthatja a házasságunkat.
Barsi Balázs atyát hallgattuk, felidéztük lelkigyakorlatait, az együtt töltött napokat. Régi fényképeket kerestünk, megosztottuk élményeinket.
Tapolyai Emőke Szexualitás a házasságban című előadását néztük meg együtt. Kapcsolatunk hasznára vált.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ez a feladat azért volt érdekes, mert ebben a csúnya, párás, ködös időben vidámsággal és várakozással töltött el. Már napok óta rossz kedvem volt, nyomott’ voltam a napsütés hiánya miatt. Viszont a levelek, üzenetek miatt mindig vártam Párom megnyilvánulásait, véleményét. Jó volt várni az Ő örömét. Mi nagyon figyelünk egyébként is arra, hogy mindent megköszönjünk a Másiknak, így nem a feladat volt különleges, hanem a mód. Kicsit visszaugrottunk az időben és ismeretségünk kezdeti időszaka jutott többször eszembe, amikor minden gondolatunk a Másik körül forgott. Érdekes volt újból ezt átérezni. Köszönettel az ötletért!
Ez a feladat egyikünk számára nagyon könnyű és otthonos, másikunk számára pedig nagyon nehéz volt. A kreativitás helyett a tartalomra helyeztük a hangsúlyt, mindketten a kézzel írott levelet választottuk, amit másnap reggelre a konyhapulton "felejtettünk". Én egészen hétköznapi, gyakorlati dolgokat köszöntem meg inkább, férjem pedig a közös álmokat, és azt, hogy az életében jelen vagyok.
Köszönjük a feladatot! Jó volt levelet kapni. :) Kapcsolatunk elején rengeteget leveleztünk, így most egy kicsit nosztalgiáztunk.. Fontosnak tartjuk, hogy nemcsak szóban, hanem írásban is kifejezzük érzéseinket és gondolatainkat egymásnak.