Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A barlang nem a mi világunk, inkább a napsütés és a séta. A leggyakoribb útvonalunk a lakás és a kert közötti, kutyával. Ilyenkor általában "véletlenül" egy kis kertészkedés is történik. De a nagy beszélgetésekhez nagy útvonalak illenek. A vár, a Séd völgy, vagy egy balatonparti séta szuper a hosszabb beszélgetésekhez. Az idén januárban már mindhárom megvolt, és most is süt a nap, úgyhogy ha ezt a szöveget megírtuk, utána irány egy cukrászda, kizárólag a fogyókúra kedvéért. Fiatal jegyespárként a természetes közege a randevúknak a közös séta volt, abba se bírtuk hagyni a beszélgetést, egymás megismerését. Mostanában a humor is fontossá vált, segít feldolgozni a nehézségeket.
Kipróbáltuk, hogyan lehet babakocsit tolva kézenfogva sétálni... Először úgy próbáltuk, hogy mindketten egy kézzel toltuk, a másikkal meg a párunk kezét fogtuk. Működött, de kényelmetlen volt. Úgyhogy maradt az, hogy egyikünk tolja, a másik pedig ráteszi a kezét az övére. Tudtunk beszélgetni, annak ellenére, hogy a lányunk is velünk volt. Szép vasárnap esti sétánk volt, miközben átbeszéltük, hogy mi jut eszünkbe a barlangról, és hogy mik foglalkoztatnak mostanában. Köszönjük!
Az egyik kedvenc helyünkre Tihanyba mentünk el. Azon belül is a belső tónál kezdtünk. Egy óvatos csúszkálás után sétáltunk egy kicsit, majd elindultunk barlang vadászatra. De csak visszhangot találtunk. Lehet rossz irányba indultunk. :) A lényeg, hogy kettesben voltunk és jól éreztük magunkat.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Nekünk nagyon fontosan ezek az egymásnak adott apró materiális ajándékok is. Adtunk már egymásnak igazán grandiózus dolgokat is, de ezek a mindennapi apróságok nagyon fontosak.Bárhol is van az egyikünk mindig gondol a másikra. A férjem volt a kisunokánál, én nem tudtam elmenni, de hozott a kedvenc cukinból nekem is valamit ahova mindig hárman járunk. Én kongresszuson voltam és egy szép tollat hoztam neki. A gyufásdoboz ajándék is minden napos. Soha nem tankolok úgy hogy marcipán szívet ne hoznék ha van. A férjem nosztalgia kiflivel lep meg ha pék fele jár. Most a képzeletbeli dobozokba 2 apró kő kerül Emlék
Tegnap este leptük meg egymást egy-egy kis aprósággal! Én melegszendvicset kaptam vacsorára, amit a férjem készített, csak oda kellett ülnöm az asztalhoz. Jó érzés volt, hogy nem nekem kell kitalálni és megcsinálni a vacsorát. Én csipkebogyót szedtem neki napközben, ez emlékeztet minket a közös túráinkra, amikor gyakran ettünk dércsípte csipkebogyót. Egy idézetet is írtam neki a könyvemből, amit most olvasok. Így sikerült még időben befejezni az 5 feladatot, aminek nagyon örülünk. Ismét gazdagabbak lettünk 5 közös élménnyel! Köszönjük!♥️
Mi a napi útravalót választottuk. Hétfőtől kezdve hallgattuk végig a lelki útravalókat. A mai különösen is aktuális számunkra, mivel Emesének most vasárnap lesz a gyertyaszentelése, készülődve az elsőáldozásra. Mindegyik napon kaptunk gondolaébresztést, amin együtt rágódhattunk. Egy kicsi "csalást" is beterveztünk. Azaz a másik feladatot is megcsináljuk majd a jövő héten ( mert az is tetszett).
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A Mécs feladatot választottuk. A kérdések megválaszolása során beszélgettünk érzéseinkről, gondolatainkról, és az előttünk álló feladatainkról.
A Mécs honlap alapján elmélkedtünk el, milyen jó, hogy mi azon házaspárok táborába tartozunk, akiknek egyre boldogabb a házassága. A bizalmat, hogy ez 20-30 év múlva is így lesz, valamint a közös tevékenységeket, célokat érezzük legfontosabb belső generátoroknak. A közös tevékenységnek nekünk nem muszáj szórakozásnak lennie. Sokszor egy régóta halogatott házimunka közös elvégzése is akkora elégedettséggel tud bennünket eltölteni, hogy napokig két méterrel a föld fölött járunk. A kép, amit feltöltöttünk, a veszprémi Méhes utcában készült. Az Ó-Kovács házaspáros este óta készültünk elmenni ide. A Mécs honlap pedig a közös sétát is célul tűzte ki.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Írtunk listákat. Összegeztük is azokat. Szerencsére a gyerekek elaludtak, így még is tudtuk beszélni. Bízunk benne végleg el tudjuk engedni azokat amiket megbeszéltünk.
A férjem kórházi tartózkodása miatt a második feladatig jutottunk, azt is a távolból tudtuk csak teljesíteni. A harmadik feladat testhezállónak tűnt: ki mit nézne el a másiknak, én írtam is neki egy levelet, de ő azóta még nem volt olyan állapotban, hogy ilyesmiről tudnánk beszélni, nem is erőltettem. Sajnos egy második nyitott szívműtéten is átesett azóta, ami közben olyan szövődmény lépett fel, ami kis híján az életébe került. Napokig imádkoztunk érte, és előtte is féltünk, hogy a mi közös időnk talán lejárt, de a második műtét és azt követő napok még inkább ezt a félelmet jelentették számunkra. Végül egy kedves baráti házaspár segítségével meglátogattam az intenzíven.
Nagyon érzéketlennek hangzik, de azért tudtuk megvalósítani a romantikus gyertyafényes estét, gyerekek nélkül, mert a babysitterünk már átesett a fertőzésen. Ezzel az introval indultunk neki az estének, azaz a szabad 2 órának. A beszélgetés során szó volt elvont fogalmakról, régi szerelmekről, háláról és a terveinkről. Úgy elröppent az a kis idő...
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A csendes estét szerettük volna feladatunknak választani, de az élet átírta a forgatókönyvünket, és a kisfiúnk pár napja megbetegedett, így az estéink nem voltak túl csendesek. Végül úgy alakítottuk, hogy így az utolsó napon a baba délelőtti alvása alatt válogattunk idézeteket a másik számára, majd ebéd után megosztottuk őket. Sikerült mindkettőnknek szép, nem közhelyes, személyre szóló irományokat találni...felértek egy szerelmi vallomással. De a csendes estét mindenképp meg fogjuk teremteni hamarosan. Köszönjük a feladatokat!
Jókat olvastunk, mert amúgy is szoktunk, így ezt a randifeladatot választottuk. Kívánságra is lehetett, de nekem régi nagy kedvencem "A bogyós gyümölcskertész fia", így az adott volt. Dani megrögzött E könyv olvasó, és mindig tartogat valami kedveset a tarsolyában. Pl. Nográdi Györgyöt. Mégis a másik típúsú találka is létrejött. Egy hétköznapi este hirtelen ötlettől vezérelve "megmásztuk" a magyarpolányi Kálváriát. Lefelé jövet kéz a kézben imádkoztunk a két nagyobb gyerekkel, a legkisebb akkor még nulla éves meg szoros has-hát kontaktusban volt velem. Csodálatos volt a kilátás, jó a levegő, senki nem esett le, mindenkinek nagy élmény volt.
Mindketten Boldizsár Ildikó meséket olvasunk éppen, így ebből olvastunk fel egymásnak lefekvés előtt. A végébe már majdnem belealudtunk....
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Gyertyafény mellett, meghitten beszélgettünk a több mint negyven éve tartó kapcsolatunkról. Felelevenítettük az örömteli pillanatokat, megismerkedésünket, a főiskolás éveket, első lakóhelyünket, a veszprémi éveket.Beszéltünk a gyermekeinkről, unokáinkról. Hálát adtunk a Jóistennek, hogy a nehézségek ellenére építeni tudtuk kapcsolatunkat. Olyan hívő közösségre találtunk, akik szeretettel fogadtak el bennünket erényeinkkel hibáinkkal együtt.
Újabban nekifogtunk kártyázni, és egy esti kártyaparti után kezdtünk némileg spontánul beszélgetni a kapcsolatunkról, hogy mi minden történt velünk az elmúlt években. Összegzésül elmondhatjuk, hogy nehéz időszak van a hátunk mögött, évek óta nem született élő gyermekünk. Ezek az évek sokat változtattak, alakítottak rajtunk, a kapcsolatunkon. Örülünk annak, ahol most tartunk, jó helyen vagyunk, hálát adhatunk rengeteg mindenért, egymásért, a házért, ahol élünk, és még a nehézségekért is. Igen, mert ha nem lettek volna, most nem azok lennénk, akik most vagyunk.
Ettől a feladattól bizony megijedtünk. Hálát adni a közös életünkért? Végigmenni az ÚTon még egyszer - ha csak gondolatban is? Na, neeeem. Ezért ezt a feladatot sokáig parkoltattuk, mire nekiláttunk. De milyen jó, hogy megtettük, mert a hibáink, a megbotlásaink helyett a csodás pillanatok és nagy kacagások vártak ránk. "Emlékszel, amikor ... " - épp mint nagyszüleink. Gyermekként annyira irigyeltem őket, hogy mennyi emlékük van, és most vettem észre, hogy mi is emlék-nagyhatalommá váltunk az évek során. Felejthetetlen élmények, amikért nem lehetünk elég hálásak!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Hétköznap lévén nem tudtunk Veszprémbe utazni, mert férjem 17h-ig dolgozott. Ő Veszprémben dolgozik, de Balatonfüreden élünk, kislányunk pedig még csak 13 hónapos. Szóval a pihenős' estét otthon tartottuk. Süti, tea, pezsgő. Nagyon jó kellemes és tartalmas esténk volt.
Elkészült a frenetikusan finom, szeretettel teli, nyugodt esti randihoz teljesen tökéletes sütemény. Ezzel már rá is hangolódunk az estére. Mindarra a kettesben töltött , békés , mély együttlétre, amit Isten kegyelméből már 12 éve tapasztalunk egymás mellett. Az előkészületekben a legcsodálatosabb mindaz az izgalom volt, amivel a szívemben töltögettem ezeket a, lelki társamtól kapott sütemény alapokat. Valaki, akin keresztül közelebb kerültem ma Istenhez, aki azért lepett meg ezzel az ajándékkal, mert tudta, hogy mennyire hálás a szívem ezért a kihívásért, és tudatában volt, hogy a nagycsaláddal bevonulni egy belvárosi cukrászdába, nem mindennapi kihívás:) abban mi a randi? mi a ráhangolódás? Így aztán ajándékba kaptuk az alapanyagot, hogy továbbadhassam mindezt a férjemnek a mai napon, amit Isten a barátnőmön keresztül előkészített. Istennek hála az ajándékaiért!
Otthoni forrócsokizás/sütizés lett a feladatból, mert nem tudtuk megoldani a gyerekvigyázást. Ennek ellenére nagyon jól sikerült, a sétát holnap délután tesszük mellé. :) Az időzítés külön ajándék, mert ma van a második házassági évfordulónk. :D