Beszámolók

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

A Mécs feladatot választottuk. A kérdések megválaszolása során beszélgettünk érzéseinkről, gondolatainkról, és az előttünk álló feladatainkról.

A Mécs honlap alapján elmélkedtünk el, milyen jó, hogy mi azon házaspárok táborába tartozunk, akiknek egyre boldogabb a házassága. A bizalmat, hogy ez 20-30 év múlva is így lesz, valamint a közös tevékenységeket, célokat érezzük legfontosabb belső generátoroknak. A közös tevékenységnek nekünk nem muszáj szórakozásnak lennie. Sokszor egy régóta halogatott házimunka közös elvégzése is akkora elégedettséggel tud bennünket eltölteni, hogy napokig két méterrel a föld fölött járunk. A kép, amit feltöltöttünk, a veszprémi Méhes utcában készült. Az Ó-Kovács házaspáros este óta készültünk elmenni ide. A Mécs honlap pedig a közös sétát is célul tűzte ki.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Írtunk listákat. Összegeztük is azokat. Szerencsére a gyerekek elaludtak, így még is tudtuk beszélni. Bízunk benne végleg el tudjuk engedni azokat amiket megbeszéltünk.

Nagyon érzéketlennek hangzik, de azért tudtuk megvalósítani a romantikus gyertyafényes estét, gyerekek nélkül, mert a babysitterünk már átesett a fertőzésen. Ezzel az introval indultunk neki az estének, azaz a szabad 2 órának. A beszélgetés során szó volt elvont fogalmakról, régi szerelmekről, háláról és a terveinkről. Úgy elröppent az a kis idő...

A férjem kórházi tartózkodása miatt a második feladatig jutottunk, azt is a távolból tudtuk csak teljesíteni. A harmadik feladat testhezállónak tűnt: ki mit nézne el a másiknak, én írtam is neki egy levelet, de ő azóta még nem volt olyan állapotban, hogy ilyesmiről tudnánk beszélni, nem is erőltettem. Sajnos egy második nyitott szívműtéten is átesett azóta, ami közben olyan szövődmény lépett fel, ami kis híján az életébe került. Napokig imádkoztunk érte, és előtte is féltünk, hogy a mi közös időnk talán lejárt, de a második műtét és azt követő napok még inkább ezt a félelmet jelentették számunkra. Végül egy kedves baráti házaspár segítségével meglátogattam az intenzíven.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

A feleségem egy közös sült tea fogyasztásra invitált. A teasütemény készítése emlékezetes marad számunkra: a készítés kalandja sok mosolyt csalt az arcunkra.

Egy-egy bögre sógornőnktől karácsonyra kapott különleges (tejes-fahéjas-gyömbéres-mézes) "Chai latte" tea mellett az elmúlt és az előttünk álló évről beszélgettünk.

A társas játékra lányomat és vőlegényét "hívtuk" meg. A téma ez évben tartandó esküvőjük és terveik voltak. Ez alkalommal elbeszélgettünk a kezdetekről párhuzamot vonva a jelenlegi lehetőségekkel. Az alkalom kiváló volt lányom sikeres államvizsgája és diploma védése megünneplésére is.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Jó volt kicsit megállni egy szerda este. Leülni, elcsendesedni, végig gondolni, hogy mennyi mindenért vagyunk és lehetünk hálásak. Megköszönni az Úr Jézusnak azokat az ajándékokat, amiket látunk, s azokat is, amiket nem...

Igen. Az egymásért való imádság nagyon fontos! Őrösíti a kapcsolatunkat, és erősíti hitünket. Ma Szt. Balázs napja van. Ilyen, és hasonló ünnepeken mindig az jut eszembe, bárcsak akkora Istenhitünk lenne, hogy akár meg is tudjuk gyógyítani családtagjainkat. De sajnos ekkora nekem nincs. De akkora azért van, hogy higgyünk az ima erejében. Ezért fontos az ima, nem csak a feladat kedvéért!

Gyertyafény mellett, meghitten beszélgettünk a több mint negyven éve tartó kapcsolatunkról. Felelevenítettük az örömteli pillanatokat, megismerkedésünket, a főiskolás éveket, első lakóhelyünket, a veszprémi éveket.Beszéltünk a gyermekeinkről, unokáinkról. Hálát adtunk a Jóistennek, hogy a nehézségek ellenére építeni tudtuk kapcsolatunkat. Olyan hívő közösségre találtunk, akik szeretettel fogadtak el bennünket erényeinkkel hibáinkkal együtt.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Általában véve utálok rendet rakni, sajnálom rá az időt, a társam előbb nekiáll. De alapvetően a beteges pedantéria vádját egyikünkre lehet a legnagyobb rosszindulattal sem rásütni, és akkor óvatosan fogalmaztam. Aztán egy jó pár dologról más a véleményünk (mit dobjunk ki, mit hova rakjunk), úgyhogy a rendrakás nálunk nem szokott egy gyakori és békés egyetértésben zajló dolog lenni. Ez a mostani (a konyhapult egy részét tettük rendbe, ahol én rekordidő alatt képes vagyok káoszt csinálni) ahhoz képest eléggé összeszedetten és csendesen ment végbe. Általában úgy megy a rendrakás, hogy egyikünk kezébe vesz egy dolgot, amiről a másiknak egész biztosan merőben más elképzelései vannak. Most valahogy mindennek megvolt a maga helye. Amit egyikünk megfogott, azt a másik már hagyta, és ő egy újabb tárgyat fogott meg. Gyorsabb és hatékonyabb volt így, mint ahogy egyébként lenni szokott.

A feladatnak nagyon örültünk. Kimondottan ösztönző volt. A lakásnak több sarkalatos gócpontja is van….(a rendrakást illetően) Így aztán kiválasztottunk egyet, a dolgozót. Mivel az első feladattal elhúztuk az időt, kénytelenek voltunk a megkapott feladatot másnap, azaz vasárnap végezni. Ilyenkor nem szoktunk dolgozni’, de ez a feladat kivételt képezett. Kimondottan jó volt együtt pakolni és türelmesen figyelni egymásra. Végül közös döntések után mindennek találtunk helyet és kialakult a rend. Ami nagyon jó érzés volt, az az, hogy 13 hónapos kislányunk is részt vett a feladatban, hol hátráltatva, hol segítve azt. Így nem tűnt olyan lehetetlennek a véghezvitel. Mindig megmosolyogtatott bennünket valamivel. Szóval, köszönjük a lehetőséget!

"Apa a porszívó-bajnok" :) ez megállapításra került végérvényesen. Szeret és örömmel porszívózik, sőt észreveszi, amikor szükség van rá. Anya elpakolta a nappali összes teregetni valóját és belevetette magát a főzésbe. A konyha mégis tiszta estére! Jó feladat volt! Jöhet a családi filmnézés a nappaliban:)