Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Kicsit sokat ültünk ezen a feladaton, de végül elkészült a szófelhőnk. Tetszik, hogy ilyen kreativ feladatot kaptunk és ezt az új programot is megismerhettük. Megérintettek minket a párunk által rott szavak....
Mi az egymásért való imádkozást választottuk. Jó érzés hálát adni a másikért, értékelni a párodat. Megtapasztalni az Isten szeretetét a házastársadon keresztül. Igyekeztünk saját szavainkkal kifejezni imáinkat.
Jót mosolyogtunk.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Most, hogy az én drága férjem a kórházban van, és el vagyunk szakítva egymástól, telefonon idéztük fel a kedvenc képeinket és vele együtt természetesen közös élményeinket. Tavaly felmotoroztunk egy hágóra, ami mindkettőnknek nagy élmény volt, és onnan drótkötéllifttel felmentünk a hegy csúcsára. Ott volt egy kis hó, volt hógolyózás is, nyár közepén. És volt egy drótos lépcső, amin mindkettőnkről készült kép. Ezt jövőre motoros szerkóban bevállalnánk, de kicsit melegebben öltözve akár most is. Nagyon jó érzés tudni ebben a (szó szerint...) szívszorító helyzetben, hogy voltak és még lesznek közös élményeink. Ha meggyógyul, még a Lesachtalt is újra bevállalnám...
Activity helyett barkochbáztunk egyet. Különböző napokon, eltérő élethelyzetekben mondtuk be egymásnak a telefonba, vagy személyesen: “Gondoltam!” Nem volt nehéz kitalálni az eseményeket, annál nehezbb abbahagyni. Lehet, hogy ezt meg is tartjuk szokásnak.
Hát nem gondoltuk volna, hogy egy férfi sapka ekkora derültséget okozzon. Mármint, hogy vajon mit húzunk ki belőle. Sokkal izgalmasabb úgy az activity, hogy az is érdekel, hogy mit írhatott a másik. És volt némi kacagás is.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Mi egy dobozkába tettük bele a borítékokat. Igyekeztünk együtt kibontani őket, mert így még jobb élmény volt. Nekünk ez a feladat tetszett a legjobban. Köszi
Kivételesen könnyű dolgunk volt a 4. feladatnál, csak az időt kellett kivárni. Február első hétvégéjén a gyermekeink a nagyszülőknél voltak, így az egyéb teendőink mellett arra is tudtunk időt szánni, hogy kettesben sétáljunk egyet. Mivel amúgy sűrű volt a program, ezért olyan helyet választottunk, mely útba esett menet a gyerekekért. Az úrkúti őskarsztost kerestük fel, ahol én (feleség) még nem (!) jártam. Sajnos csak egy részét tudtuk bejárni, mert esett és óriási volt a sár, de így is gyönyörű volt a hely, pláne kettesben... El is határoztuk, hogy jó időben végigjárjuk a 6,2 km-es tanösvényt. A kép hátterében az egykori kézzel fejtett mangánbánya.
Ennél a feladatnál ismét rájöttünk, hogy miért szeretjük a Rendhagyó Randevúk kezdeményezést! Melegség, szeretet és meghittség volt velünk a nap során, mikor a kártyákat bontogattuk. Kíváncsi voltam mit szól a férjem vajon a leírtakhoz. Miközben olvastam a sorait, néha meglepetés, néha az ölelés melegsége járt át. Hát kell ennél jobb randevú?
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ettől a feladattól bizony megijedtünk. Hálát adni a közös életünkért? Végigmenni az ÚTon még egyszer - ha csak gondolatban is? Na, neeeem. Ezért ezt a feladatot sokáig parkoltattuk, mire nekiláttunk. De milyen jó, hogy megtettük, mert a hibáink, a megbotlásaink helyett a csodás pillanatok és nagy kacagások vártak ránk. "Emlékszel, amikor ... " - épp mint nagyszüleink. Gyermekként annyira irigyeltem őket, hogy mennyi emlékük van, és most vettem észre, hogy mi is emlék-nagyhatalommá váltunk az évek során. Felejthetetlen élmények, amikért nem lehetünk elég hálásak!
Fényképek is előkerültek a közös indulástól kezdve. Jó volt újragondolni a megtett 27 évet. Örömök, feladatok, kihívások... Házasságkötéskor kapott gyertyánk mellett adtunk hálát a kapott kegyelmekért.
Gyertyafény mellett, meghitten beszélgettünk a több mint negyven éve tartó kapcsolatunkról. Felelevenítettük az örömteli pillanatokat, megismerkedésünket, a főiskolás éveket, első lakóhelyünket, a veszprémi éveket.Beszéltünk a gyermekeinkről, unokáinkról. Hálát adtunk a Jóistennek, hogy a nehézségek ellenére építeni tudtuk kapcsolatunkat. Olyan hívő közösségre találtunk, akik szeretettel fogadtak el bennünket erényeinkkel hibáinkkal együtt.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Színházban jártunk... :) Köszönjük a lehetőséget, jól éreztük magunkat. Örülünk az együtt töltött időnek, jó volt kimozdulni, kicsit kilépni a hétköznapokból. Igazi fűszer volt ez a hét elején.
Isten kegyelméből eljutottunk egy humoros , ám mégis nagyon tanúságos és mély színházi előadásra. Téma a párkapcsolat volt. Számomra a legcsodálatosabb mondat, ami elhangzott aznap este ez volt: "Nem látod, ez itt a szívem?" A nő szívét az ökle jelképezte, és azt a feladatot kapta a férje, hogy nyissa ki ezt az öklöt. Rossz volt látni, hogy milyen sok durva próbálkozás árán akarta kinyitni felesége szívét a férj. Aztán eltöltötte a szívemet a melegség és a hála, hogy milyen nagy kegyelem megélni azt, hogy egy szerető szívű férj áll mellettem a mindennapokban. Megtanultam még inkább értékelni a kapcsolatunkat. Azt az Istenen alapuló kapcsolatot, amiben zenével, szeretettel és odafigyeléssel próbálja meg kinyitni a férjem a szívemet nap mint nap. Köszönöm Istenem a Te különleges Kegyelmedet és Szeretetedet, amely tapintható a mindennapokban, a férjemmel való kapcsolatomban. Ámen
Ez a randevúnk egy jó pezsgővel indult, és ez is jól sikerült. Miután elaltattuk kislányunkat, elfogyasztottunk egy pohárka pezsgőt és megnéztünk egy filmet együtt. Mivel Balatonfüreden élünk egy kicsit nosztalgiáztunk Ötvös Csöpivel, a Pogány Madonnával. Jó volt látni a régi helyszíneket és összehasonlítani a mai helyszínekkel. Igaz, a film nem egy mélyen elgondolkodtató mű, viszont most mindketten ilyenfajta kikapcsolódásra vágytunk. A mozizás után megállapítottuk, hogy több ilyen estét kellene tervezni, amikor egy kicsit jobban odafigyelünk egymásra a megszokott hétköznapokon is. Köszönjük a tippet!