Beszámolók

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

A közös kirándulás, túrázás helyett mi egy régen elfeledett logikai társas játékkal, a "Négy a nyerő"-vel játszottunk. A játékszabályt mindketten ismertük, de a játék mégis az újdonság erejével hatott. Nagyon tetszett a feladat, hisz már évek óta nem "társasoztunk" kettesben. Olyanok voltunk, mint a gyerekek, izgatottan vártuk, ki lesz a nyerő. Közben jókat nevettünk, még az idő múlásáról is megfeledkeztünk. Elhatároztuk, hogy megteszünk mindent annak érdekében, hogy legalább havonta találjunk egy hétvégét, hogy újra leüljünk kettesben játszani.

Vasárnap Szentgálról indultunk túrázni, gyönyörű havas tájban gyalogolhattunk, pár percre még a nap is kisütött. Megnéztük a tiszafást, ellátogattunk a Majer-kilátóba. Utána a jelzésünk kicsit elkalandozott, így kerítést másztunk, patakon keltünk át többször is, Gyuri meg is mártózott kicsit sajnos, de a túra végére megszáradt! Útba ejtettük a Csatári kilátót, kápolnát, elkergettünk két dühödt kutyát, majd begyalogoltunk Veszprémbe szentmisére! Csodás nap volt! Sokat szoktunk túrázni, de ez különösen jól sikerült. Jó volt érezni, hogy a férjem vezet, rábízhatom magam, és ha ő biztat, még a kerítésen is át tudok mászni!

Vízkereszt napjára nagyon jó programnak ígérkezett az első feladat teljesítése, ráadásul gyönyörű időt is kaptunk hozzá, így belevágtunk a túrába. Picit megfázósak vagyunk, így egy rövidebb sétát terveztünk a környéken. Zalahalápon lakunk, én az esküvő után költöztem ide (másfél éve házasodtunk), így még nem annyira ismertem a környéket, úgyhogy nem mentünk messzire, megnéztük, mi van a Haláp-hegy túloldalán. Másfél órás séta volt, gyönyörű tájakkal. Mivel az útvonal majdnem pontosan kör alakú volt, nem fordultunk meg sehol, én néha nem igazán tudtam, hogy most vajon a hegynek melyik részén járunk. Végül gond nélkül hazaértünk, és szép élményekkel gazdagodtunk.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Ez a feladat azért volt érdekes, mert ebben a csúnya, párás, ködös időben vidámsággal és várakozással töltött el. Már napok óta rossz kedvem volt, nyomott’ voltam a napsütés hiánya miatt. Viszont a levelek, üzenetek miatt mindig vártam Párom megnyilvánulásait, véleményét. Jó volt várni az Ő örömét. Mi nagyon figyelünk egyébként is arra, hogy mindent megköszönjünk a Másiknak, így nem a feladat volt különleges, hanem a mód. Kicsit visszaugrottunk az időben és ismeretségünk kezdeti időszaka jutott többször eszembe, amikor minden gondolatunk a Másik körül forgott. Érdekes volt újból ezt átérezni. Köszönettel az ötletért!

Ez a feladat egyikünk számára nagyon könnyű és otthonos, másikunk számára pedig nagyon nehéz volt. A kreativitás helyett a tartalomra helyeztük a hangsúlyt, mindketten a kézzel írott levelet választottuk, amit másnap reggelre a konyhapulton "felejtettünk". Én egészen hétköznapi, gyakorlati dolgokat köszöntem meg inkább, férjem pedig a közös álmokat, és azt, hogy az életében jelen vagyok.

Köszönjük a feladatot! Jó volt levelet kapni. :) Kapcsolatunk elején rengeteget leveleztünk, így most egy kicsit nosztalgiáztunk.. Fontosnak tartjuk, hogy nemcsak szóban, hanem írásban is kifejezzük érzéseinket és gondolatainkat egymásnak.