Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Ritkán filmezünk együtt. ( külön se) A karácsonyi ünnepekben kiválasztottunk egy filmet. A fűző című film volt. Ami megfogott a két fiatal egymáshoz való ragaszkodása. ( Béla) A film számomra a meggyőződéshez való ragaszkodás, és elengedés kettősééről is szólt. ( Csilla)
Sziasztok. Mi az Őszi Randevún vettünk részt. ( de tervezzük a szülői estéket is) . Az este egyik legjobb élménye az volt, hogy bár sok ember közt, de kettesben (gyermekek nélkül) élvezhettük az estét. Élveztük a gyermekzaj nélküliséget, a kellemes társaságot. Jó volt csak úgy egyszerűen beszélgetni. Sajnos közös kép nem készült.
Köszönjük szépen a külön meghívót. Ez most hatott. Mivel nagyon szeretünk filmezni -havonta akár két produkciót is meg tudunk tekinteni részleteiben-, így az első randi feladat igazán nem okozott problémát. Választásunk (választásom) egy skandináv csodára esett, A szomorúság háromszöge címmel. Rég kaptam ennyi elismerést a férjemtől, hogy micsoda gyöngyszemre akadtam. Filmnézés közben többször is hol a szívéhez, hol pedig a kezemhez kapkodott. Pedig a három gezentorunk már igazán magasra tolta nálunk a tűréshatárt, de ez most alaposan kimozdított bennünket a komfortzónánkból.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Január második napján kerítettünk sort a forrás túránkra a Bakonyban. Úgy alakult, hogy a Fiatalító forrást, az Imre-kutat és a Néma-kutat is felkerestük és még egy mammutfenyőt is beiktattunk. Számunkra a forrást, a töltekezést a közös élmények, programok jelentik, a házasságunk ebből töltekezik. Novemberben volt szerencsénk egy nagy utazáson részt venni a Föld másik oldalán, amely sokkal közelebb hozott bennünket egymáshoz. Igazán élveztük az együtt töltött időt, a programokat, pihenést, sétákat, olvasást.
2 hét iskolai és óvodai karantén után határozottan jól esett egy gyerekmentes nap, és mivel kellemesen sütött a nap, hát elsétáltunk a Laczkó Dezső forráshoz. Beszélgettünk a saját belső forrásainkról, miből nyerünk erőt a továbbiakhoz. Kellemes nap volt.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Hát nem gondoltuk volna, hogy egy férfi sapka ekkora derültséget okozzon. Mármint, hogy vajon mit húzunk ki belőle. Sokkal izgalmasabb úgy az activity, hogy az is érdekel, hogy mit írhatott a másik. És volt némi kacagás is.
Most, hogy az én drága férjem a kórházban van, és el vagyunk szakítva egymástól, telefonon idéztük fel a kedvenc képeinket és vele együtt természetesen közös élményeinket. Tavaly felmotoroztunk egy hágóra, ami mindkettőnknek nagy élmény volt, és onnan drótkötéllifttel felmentünk a hegy csúcsára. Ott volt egy kis hó, volt hógolyózás is, nyár közepén. És volt egy drótos lépcső, amin mindkettőnkről készült kép. Ezt jövőre motoros szerkóban bevállalnánk, de kicsit melegebben öltözve akár most is. Nagyon jó érzés tudni ebben a (szó szerint...) szívszorító helyzetben, hogy voltak és még lesznek közös élményeink. Ha meggyógyul, még a Lesachtalt is újra bevállalnám...
Activity helyett barkochbáztunk egyet. Különböző napokon, eltérő élethelyzetekben mondtuk be egymásnak a telefonba, vagy személyesen: “Gondoltam!” Nem volt nehéz kitalálni az eseményeket, annál nehezbb abbahagyni. Lehet, hogy ezt meg is tartjuk szokásnak.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Hát sikerült összeírni a listáinkat. Nem volt egyszerű de sikerült. Ami jó volt benne, hogy mindkettőnk a másikéból kettőt eltalált. Az biztos, hogy a mosogatás és az ablakpucolás terén nagy az egyetértés:) És nem baj, ha nem én hajtogatom össze a ruhákat :)
A "nemszeretem" feladatokkal úgy voltunk, hogy mindkettőnk erőteljesen tudni vélte a maga és a másik listáját is. Az írott emlék hagyása az csak nekem erős oldalam, ezért halogattuk is a feladatot. De végül egymás mellé tettük a két listát, ahol majdnem teljes volt a konszenzus, azaz az ezzel kapcsolatos feltételezéseink beigazolódtak. Már régóta bevett gyakorlat, hogy mindkettőnk elvégzi azt, amit a másik utál. Az egy komoly kérdés, mit kezdjünk azokkal a feladatokkal, amit mindkettőnk utál - hát ezt általában valamelyikünk magára szokta vállalni a másik iránti szeretetből.
Nehéz volt összeszedni, hogy ki mit nem szeret csinálni. Arra jutottunk, hogy mindenki azt csinálja az elvégzendő feladatokból, amit szeret. Vagy csak már megszoktuk a saját részünket, mindenesetre nem kívánjuk a másik feladatait. Voltak egyezőségek is, de azért meg is lepődtünk. Megegyeztünk, hogy Gyuri többször fog segíteni a mosásban, ruhák leszedésében, hajtogatásban, én pedig gyakrabban próbálok főzni. Azt hittük nagyobb vitát fog kavarni köztünk ez a feladat, de inkább az volt a hangsúlyos, hogy jól van így, és nem szívesen cserélnénk. Rendhagyó módon egy fürdőben oldottuk meg ezt a feladatot!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Köszönjük a Little G. Weevil belépőket. A Hangvillában már vártak bennünket a jegyek. Én most voltam először a színházteremben ezért is örültem a lehetőségnek.
A koncerttől bevallom kicsit tartottam, mert a blues nem áll annyira közel a szívemhez. De végül nagyon jól éreztük magunkat. Hangulatos, családias koncert volt. És még ismerős házaspárral is találkoztunk.
Köszönjük szépen: Ildikó, Miki
Napsütés. Harangvirág.
Csend. Béke.
„Vannak olyan pillanatok az életben, amikor egyszerűen csak minden pont olyan, amilyennek lennie kell. Az ember tökéletes harmóniában van a világgal, és ennél teljesebbnek nem is érezhetné magát.” /Alice Clayton/
A 2018. évi Rendhagyó Randevúk egyik főnyereményeként két csodaszép napot töltöttünk el (júliusban) Gannán, a Bokréta Vendégház Harangvirág apartmanjában.
Már a megérkezéskor tudtam, hogy jó helyen vagyunk. Hála a Harcos családnak a felajánlásért és a kedves és figyelmes vendéglátásért. Nagyon jól éreztük magunkat. Jó levegőn, idilli környezetben minden adott volt a kikapcsolódáshoz, szemlélődéshez, testi-lelki feltöltődéshez. Köszönjük szépen Marcsi és Attila!
Márta Attila és Emese, Litérről
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A Gannán töltött hétvége csodálatos volt. Valódi áldásként, ajándékként éltük meg az ott töltött napokat. A ház, a környezet, a falu gyönyörű! Az apartmanok barátságosak, otthonosak, rendezettek és nagyon tiszták, mindennel ellátva, amire csak szükség lehet.
A vendéglátóink kedvesek, közvetlenek és rendkívül rugalmasak voltak. Attila jóvoltából az Eszterházy Mauzóleum és a falu történetébe is bepillantást nyerhettünk, igazán érdekes és élvezetes idegenvezetés volt!
Bárkinek csak ajánlani tudom a Bokréta Vendégházat! Remélem, hogy hamarosan újra a vendégeik lehetünk! Még egyszer köszönjük a lehetőséget! Isten áldását kívánjuk életükre, munkájukra!
"Élmény-fotózkodás" címet adnám annak az egy órának, amit Molnár Adrien műtermében tölthettünk a Rendhagyó Randevúk tombola fődíjaként. Hatalmas élmény és klassz ajándék volt számunkra hatodmagammal egy profi, jól megszervezett, melegszívű, ötletgazdag fotós kezei között fotózkodni. Azonnal felkerültek a nappalinkba a remek képek. Köszönjük Adrien munkáját, nyitottságát, rugalmasságát és profi szaktudását, amit minden nála készült képünk tükröz.
Hálásak vagyunk a lehetőségért, hogy időt szánt az ajándékfotózásra és sok csodás képpel lehettünk gazdagabbak általa. "Aki mást felüdít, maga is felüdülés."