Beszámolók

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

A barlang nem a mi világunk, inkább a napsütés és a séta. A leggyakoribb útvonalunk a lakás és a kert közötti, kutyával. Ilyenkor általában "véletlenül" egy kis kertészkedés is történik. De a nagy beszélgetésekhez nagy útvonalak illenek. A vár, a Séd völgy, vagy egy balatonparti séta szuper a hosszabb beszélgetésekhez. Az idén januárban már mindhárom megvolt, és most is süt a nap, úgyhogy ha ezt a szöveget megírtuk, utána irány egy cukrászda, kizárólag a fogyókúra kedvéért. Fiatal jegyespárként a természetes közege a randevúknak a közös séta volt, abba se bírtuk hagyni a beszélgetést, egymás megismerését. Mostanában a humor is fontossá vált, segít feldolgozni a nehézségeket.

Az egyik kedvenc helyünkre Tihanyba mentünk el. Azon belül is a belső tónál kezdtünk. Egy óvatos csúszkálás után sétáltunk egy kicsit, majd elindultunk barlang vadászatra. De csak visszhangot találtunk. Lehet rossz irányba indultunk. :) A lényeg, hogy kettesben voltunk és jól éreztük magunkat.

Kipróbáltuk, hogyan lehet babakocsit tolva kézenfogva sétálni... Először úgy próbáltuk, hogy mindketten egy kézzel toltuk, a másikkal meg a párunk kezét fogtuk. Működött, de kényelmetlen volt. Úgyhogy maradt az, hogy egyikünk tolja, a másik pedig ráteszi a kezét az övére. Tudtunk beszélgetni, annak ellenére, hogy a lányunk is velünk volt. Szép vasárnap esti sétánk volt, miközben átbeszéltük, hogy mi jut eszünkbe a barlangról, és hogy mik foglalkoztatnak mostanában. Köszönjük!

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Az ünnepek alatti szabadság utolsó hetére esett az a feladat, hogy egy héten át reggel és este imádkozzunk egymásért - ez jó volt, mert szabadság alatt együtt ébredtünk. Van saját közös imánk is, de kerestünk több másikat is, és azt mondtuk el együtt, mindegyik nap másikat, de reggel és este ugyanazt.

Jót mosolyogtunk.

Mi az egymásért való imádkozást választottuk. Jó érzés hálát adni a másikért, értékelni a párodat. Megtapasztalni az Isten szeretetét a házastársadon keresztül. Igyekeztünk saját szavainkkal kifejezni imáinkat.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Sok ötletet összeírtunk, hol tudnánk (vagy kellene) szépíteni a lakásunkon - a villanykörte cseréjétől a kifestésig. Randevús megvalósításhoz a skála közepéről választottunk, így elkészült egy ideiglenes palántázó mini-konyhakert paradicsom- és fűszernövénymagokkal. A sajátos installációra mindig jó lesz rápillantanunk a tavasz berobbanásáig. :) (A villanykörte-projektben később várható áttörés.)

Csupasz hát - vicces név. Nem hozzáérintettünk, hanem írtunk egymás hátára. Sajnos mindketten csikisek vagyunk, és mivel a gyerekek közben aludtak, csak rövid ideig bírtuk halk kuncogásban a játékot.

A hálószobai képkeretbe raktunk képeket, idén tavasszal lenne negyedik éve, hogy felraktuk, és üresen állt. Időszerű volt már, hogy képek is kerüljenek bele. Így azért jobb, szebb!

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Mindketten Boldizsár Ildikó meséket olvasunk éppen, így ebből olvastunk fel egymásnak lefekvés előtt. A végébe már majdnem belealudtunk....

Ez a feladat tulajdonképpen hetek, hónapok óta teljesül. Minden este meseként regényeket olvas fel a férjem, igaz együtt hallgatjuk a kislányommal. Most azzal fejeltük meg az estét, hogy altatás után, férjem egy Sienkiewicz novellát, "Muzsikás Jankót" olvasta fel. Máskor előfordult, hogy elaludtam a "mesén", de most olyan mély érzelmeket kevert fel bennünk, hogy még éjfélig beszélgettünk.

Mi ezt a könyvet diéta vettük elő.Véletlenszerűen olvastunk belőle részeket,és a végén csapatunk is egy kicsit, mert napközben is olvastunk belőle.

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Újabban nekifogtunk kártyázni, és egy esti kártyaparti után kezdtünk némileg spontánul beszélgetni a kapcsolatunkról, hogy mi minden történt velünk az elmúlt években. Összegzésül elmondhatjuk, hogy nehéz időszak van a hátunk mögött, évek óta nem született élő gyermekünk. Ezek az évek sokat változtattak, alakítottak rajtunk, a kapcsolatunkon. Örülünk annak, ahol most tartunk, jó helyen vagyunk, hálát adhatunk rengeteg mindenért, egymásért, a házért, ahol élünk, és még a nehézségekért is. Igen, mert ha nem lettek volna, most nem azok lennénk, akik most vagyunk.

Gyertyafény mellett, meghitten beszélgettünk a több mint negyven éve tartó kapcsolatunkról. Felelevenítettük az örömteli pillanatokat, megismerkedésünket, a főiskolás éveket, első lakóhelyünket, a veszprémi éveket.Beszéltünk a gyermekeinkről, unokáinkról. Hálát adtunk a Jóistennek, hogy a nehézségek ellenére építeni tudtuk kapcsolatunkat. Olyan hívő közösségre találtunk, akik szeretettel fogadtak el bennünket erényeinkkel hibáinkkal együtt.

Ettől a feladattól bizony megijedtünk. Hálát adni a közös életünkért? Végigmenni az ÚTon még egyszer - ha csak gondolatban is? Na, neeeem. Ezért ezt a feladatot sokáig parkoltattuk, mire nekiláttunk. De milyen jó, hogy megtettük, mert a hibáink, a megbotlásaink helyett a csodás pillanatok és nagy kacagások vártak ránk. "Emlékszel, amikor ... " - épp mint nagyszüleink. Gyermekként annyira irigyeltem őket, hogy mennyi emlékük van, és most vettem észre, hogy mi is emlék-nagyhatalommá váltunk az évek során. Felejthetetlen élmények, amikért nem lehetünk elég hálásak!

Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.

Hétköznap lévén nem tudtunk Veszprémbe utazni, mert férjem 17h-ig dolgozott. Ő Veszprémben dolgozik, de Balatonfüreden élünk, kislányunk pedig még csak 13 hónapos. Szóval a pihenős' estét otthon tartottuk. Süti, tea, pezsgő. Nagyon jó kellemes és tartalmas esténk volt.

Elkészült a frenetikusan finom, szeretettel teli, nyugodt esti randihoz teljesen tökéletes sütemény. Ezzel már rá is hangolódunk az estére. Mindarra a kettesben töltött , békés , mély együttlétre, amit Isten kegyelméből már 12 éve tapasztalunk egymás mellett. Az előkészületekben a legcsodálatosabb mindaz az izgalom volt, amivel a szívemben töltögettem ezeket a, lelki társamtól kapott sütemény alapokat. Valaki, akin keresztül közelebb kerültem ma Istenhez, aki azért lepett meg ezzel az ajándékkal, mert tudta, hogy mennyire hálás a szívem ezért a kihívásért, és tudatában volt, hogy a nagycsaláddal bevonulni egy belvárosi cukrászdába, nem mindennapi kihívás:) abban mi a randi? mi a ráhangolódás? Így aztán ajándékba kaptuk az alapanyagot, hogy továbbadhassam mindezt a férjemnek a mai napon, amit Isten a barátnőmön keresztül előkészített. Istennek hála az ajándékaiért!

Otthoni forrócsokizás/sütizés lett a feladatból, mert nem tudtuk megoldani a gyerekvigyázást. Ennek ellenére nagyon jól sikerült, a sétát holnap délután tesszük mellé. :) Az időzítés külön ajándék, mert ma van a második házassági évfordulónk. :D