Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Egy hétig minden este közösen imádkozunk egymásért, a házasságunkért, a kapcsolatunkért. A képen szereplő imát mondjuk el. Jó lenne ezt állandó szokásunkká bevezetni.
Mivel már egyszer kézműveskedtünk, ezért most az imádkozást választottuk. Az imában próbáltunk egymásra figyelni, illetve a másikért is imádkozni.Valamint imádkoztunk gyermekeink egészségéért is ebben a betegségekkel tűzdelt időszakban.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Kipróbáltuk, hogyan lehet babakocsit tolva kézenfogva sétálni... Először úgy próbáltuk, hogy mindketten egy kézzel toltuk, a másikkal meg a párunk kezét fogtuk. Működött, de kényelmetlen volt. Úgyhogy maradt az, hogy egyikünk tolja, a másik pedig ráteszi a kezét az övére. Tudtunk beszélgetni, annak ellenére, hogy a lányunk is velünk volt. Szép vasárnap esti sétánk volt, miközben átbeszéltük, hogy mi jut eszünkbe a barlangról, és hogy mik foglalkoztatnak mostanában. Köszönjük!
A barlang nem a mi világunk, inkább a napsütés és a séta. A leggyakoribb útvonalunk a lakás és a kert közötti, kutyával. Ilyenkor általában "véletlenül" egy kis kertészkedés is történik. De a nagy beszélgetésekhez nagy útvonalak illenek. A vár, a Séd völgy, vagy egy balatonparti séta szuper a hosszabb beszélgetésekhez. Az idén januárban már mindhárom megvolt, és most is süt a nap, úgyhogy ha ezt a szöveget megírtuk, utána irány egy cukrászda, kizárólag a fogyókúra kedvéért. Fiatal jegyespárként a természetes közege a randevúknak a közös séta volt, abba se bírtuk hagyni a beszélgetést, egymás megismerését. Mostanában a humor is fontossá vált, segít feldolgozni a nehézségeket.
Az egyik kedvenc helyünkre Tihanyba mentünk el. Azon belül is a belső tónál kezdtünk. Egy óvatos csúszkálás után sétáltunk egy kicsit, majd elindultunk barlang vadászatra. De csak visszhangot találtunk. Lehet rossz irányba indultunk. :) A lényeg, hogy kettesben voltunk és jól éreztük magunkat.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Mi a napi útravalót választottuk. Hétfőtől kezdve hallgattuk végig a lelki útravalókat. A mai különösen is aktuális számunkra, mivel Emesének most vasárnap lesz a gyertyaszentelése, készülődve az elsőáldozásra. Mindegyik napon kaptunk gondolaébresztést, amin együtt rágódhattunk. Egy kicsi "csalást" is beterveztünk. Azaz a másik feladatot is megcsináljuk majd a jövő héten ( mert az is tetszett).
Nekünk nagyon fontosan ezek az egymásnak adott apró materiális ajándékok is. Adtunk már egymásnak igazán grandiózus dolgokat is, de ezek a mindennapi apróságok nagyon fontosak.Bárhol is van az egyikünk mindig gondol a másikra. A férjem volt a kisunokánál, én nem tudtam elmenni, de hozott a kedvenc cukinból nekem is valamit ahova mindig hárman járunk. Én kongresszuson voltam és egy szép tollat hoztam neki. A gyufásdoboz ajándék is minden napos. Soha nem tankolok úgy hogy marcipán szívet ne hoznék ha van. A férjem nosztalgia kiflivel lep meg ha pék fele jár. Most a képzeletbeli dobozokba 2 apró kő kerül Emlék
Tegnap este leptük meg egymást egy-egy kis aprósággal! Én melegszendvicset kaptam vacsorára, amit a férjem készített, csak oda kellett ülnöm az asztalhoz. Jó érzés volt, hogy nem nekem kell kitalálni és megcsinálni a vacsorát. Én csipkebogyót szedtem neki napközben, ez emlékeztet minket a közös túráinkra, amikor gyakran ettünk dércsípte csipkebogyót. Egy idézetet is írtam neki a könyvemből, amit most olvasok. Így sikerült még időben befejezni az 5 feladatot, aminek nagyon örülünk. Ismét gazdagabbak lettünk 5 közös élménnyel! Köszönjük!♥️
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Most épp a Joker feladatot választottuk. Azaz a lakás karácsonyi feldíszítését. Niki elég kreatív, én pedig igyekszem is megoldani azt, amit ő megálmodik. Legyen az ablakrajzolás, hópelyhek készítése. Persze Star Wars-os is van. A képen épp egy karácsonyi falu asztaldíszt készítettünk éppen. Izgalmas dolog közösen megtalálni az új lakásban a karácsonyi dekoráció helyét.
Kapva kaptunk az alkalmon és a JollyJoker feladatot választottuk második feladatul. Így tegnap este egy spontán borozós estét csaptunk, beszélgetéssel, vidámsággal. Sikerült megértenem a háromfázisú áramkört is, a férjem nagyon szemléletesen, a sajtokkal és almákkal magyarázta el:)
Egyértelmű volt, hogy a joker feladatot választjuk. Nem is gondolkodtunk sokat. Nagycsaládban fő a jó időbeosztás: két gyerekfuvar között tettünk egy lendületes sétát Nemesvámos havas erdejében a lemenő nap utolsó sugarainál. Ott készült a fotó. Szinte rögtön munka után volt alkalmunk beszélgetni kettesben. Aztán, hogy vacsi is legyen a gyerekeknek, Veszprém felé kanyarodtunk, és megleptük őket pizzával. Köszönjük a "feladatot"!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Most, hogy az én drága férjem a kórházban van, és el vagyunk szakítva egymástól, telefonon idéztük fel a kedvenc képeinket és vele együtt természetesen közös élményeinket. Tavaly felmotoroztunk egy hágóra, ami mindkettőnknek nagy élmény volt, és onnan drótkötéllifttel felmentünk a hegy csúcsára. Ott volt egy kis hó, volt hógolyózás is, nyár közepén. És volt egy drótos lépcső, amin mindkettőnkről készült kép. Ezt jövőre motoros szerkóban bevállalnánk, de kicsit melegebben öltözve akár most is. Nagyon jó érzés tudni ebben a (szó szerint...) szívszorító helyzetben, hogy voltak és még lesznek közös élményeink. Ha meggyógyul, még a Lesachtalt is újra bevállalnám...
Hát nem gondoltuk volna, hogy egy férfi sapka ekkora derültséget okozzon. Mármint, hogy vajon mit húzunk ki belőle. Sokkal izgalmasabb úgy az activity, hogy az is érdekel, hogy mit írhatott a másik. És volt némi kacagás is.
Activity helyett barkochbáztunk egyet. Különböző napokon, eltérő élethelyzetekben mondtuk be egymásnak a telefonba, vagy személyesen: “Gondoltam!” Nem volt nehéz kitalálni az eseményeket, annál nehezbb abbahagyni. Lehet, hogy ezt meg is tartjuk szokásnak.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Kedves Rendhagyó Randevú! Nekünk nincsen nem szeretem feladat, mert mindent szívesen megteszünk egymásért. A férjem úgy válaszolt, hogy mi ezt a feladat részt nem tudjuk megoldani, nem nekünk való. Viszont kértünk egymástól.Ez nehezebb volt. A férjem nagyon racionális ember. Azt kérte végre állítsuk be a kocsimban a Pánik Gombot, mert neki az én biztonságom nagyon fontos. Ő ezt a fél órát kérte tőlem. Erre eddig az én hanyagságom miatt nem került sor. Az én kérésem is nehéz volt. Ahogy öregszünk, kissé romlik a humorunk. Korábban többet nevettünk.Én egy jó viccet kértem a mai napra.Sikerült. Nagyon jót nevettünk.Végül is egész nap nevettünk.
Nehéz volt összeszedni, hogy ki mit nem szeret csinálni. Arra jutottunk, hogy mindenki azt csinálja az elvégzendő feladatokból, amit szeret. Vagy csak már megszoktuk a saját részünket, mindenesetre nem kívánjuk a másik feladatait. Voltak egyezőségek is, de azért meg is lepődtünk. Megegyeztünk, hogy Gyuri többször fog segíteni a mosásban, ruhák leszedésében, hajtogatásban, én pedig gyakrabban próbálok főzni. Azt hittük nagyobb vitát fog kavarni köztünk ez a feladat, de inkább az volt a hangsúlyos, hogy jól van így, és nem szívesen cserélnénk. Rendhagyó módon egy fürdőben oldottuk meg ezt a feladatot!
Köszönjük a feladatot, mert - meglepetésünkre - tényleg kiderültek nem várt dolgok, melyekre odafigyelve mindketten csak nyerhetünk! (Egyikünk ezentúl sokkal többet fog vécét pucolni, másikunk pedig kiteregetett ruhát leszedni...:)
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Napsütés. Harangvirág.
Csend. Béke.
„Vannak olyan pillanatok az életben, amikor egyszerűen csak minden pont olyan, amilyennek lennie kell. Az ember tökéletes harmóniában van a világgal, és ennél teljesebbnek nem is érezhetné magát.” /Alice Clayton/
A 2018. évi Rendhagyó Randevúk egyik főnyereményeként két csodaszép napot töltöttünk el (júliusban) Gannán, a Bokréta Vendégház Harangvirág apartmanjában.
Már a megérkezéskor tudtam, hogy jó helyen vagyunk. Hála a Harcos családnak a felajánlásért és a kedves és figyelmes vendéglátásért. Nagyon jól éreztük magunkat. Jó levegőn, idilli környezetben minden adott volt a kikapcsolódáshoz, szemlélődéshez, testi-lelki feltöltődéshez. Köszönjük szépen Marcsi és Attila!
Márta Attila és Emese, Litérről
Köszönjük a Little G. Weevil belépőket. A Hangvillában már vártak bennünket a jegyek. Én most voltam először a színházteremben ezért is örültem a lehetőségnek.
A koncerttől bevallom kicsit tartottam, mert a blues nem áll annyira közel a szívemhez. De végül nagyon jól éreztük magunkat. Hangulatos, családias koncert volt. És még ismerős házaspárral is találkoztunk.
Köszönjük szépen: Ildikó, Miki
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Nagyon szégyellem, de jelenleg egy sima gyerekszobás rendrakást tudtunk csak vállalni (szekrény és polc is lenne bőven, de azok rendbetétele kevésbé volt égető, mint ez). :-) Azt hittem, legalább két képet lehet feltenni, de csak egyet sikerült. Így nem tudom megmutatni az "előtte" állapotot!
Általában véve utálok rendet rakni, sajnálom rá az időt, a társam előbb nekiáll. De alapvetően a beteges pedantéria vádját egyikünkre lehet a legnagyobb rosszindulattal sem rásütni, és akkor óvatosan fogalmaztam. Aztán egy jó pár dologról más a véleményünk (mit dobjunk ki, mit hova rakjunk), úgyhogy a rendrakás nálunk nem szokott egy gyakori és békés egyetértésben zajló dolog lenni. Ez a mostani (a konyhapult egy részét tettük rendbe, ahol én rekordidő alatt képes vagyok káoszt csinálni) ahhoz képest eléggé összeszedetten és csendesen ment végbe. Általában úgy megy a rendrakás, hogy egyikünk kezébe vesz egy dolgot, amiről a másiknak egész biztosan merőben más elképzelései vannak. Most valahogy mindennek megvolt a maga helye. Amit egyikünk megfogott, azt a másik már hagyta, és ő egy újabb tárgyat fogott meg. Gyorsabb és hatékonyabb volt így, mint ahogy egyébként lenni szokott.
A feladatnak nagyon örültünk. Kimondottan ösztönző volt. A lakásnak több sarkalatos gócpontja is van….(a rendrakást illetően) Így aztán kiválasztottunk egyet, a dolgozót. Mivel az első feladattal elhúztuk az időt, kénytelenek voltunk a megkapott feladatot másnap, azaz vasárnap végezni. Ilyenkor nem szoktunk dolgozni’, de ez a feladat kivételt képezett. Kimondottan jó volt együtt pakolni és türelmesen figyelni egymásra. Végül közös döntések után mindennek találtunk helyet és kialakult a rend. Ami nagyon jó érzés volt, az az, hogy 13 hónapos kislányunk is részt vett a feladatban, hol hátráltatva, hol segítve azt. Így nem tűnt olyan lehetetlennek a véghezvitel. Mindig megmosolyogtatott bennünket valamivel. Szóval, köszönjük a lehetőséget!