Beszámolók
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Elsétáltunk a kertünk végében található erdőbe, egy kis patak feletti hídhoz. Sokszor járunk erre.Sokszor átmegyünk ezen a hídon. Nekünk nagyon nagy feladat volt áthidalni azt a nehézséget hogy az első házasságomból származó kislányom nagyon nehezen fogadta el a férjemet. Nagyon lázadozott ellene, nagyon sok borsot tört az orra alá. Nekünk ez nagyon nagy nehézség volt. Nagy türelemmel és sok apró ötletes megoldással, nagy szeretettel, de megoldottuk. Nekünk az Anna igen nagy akadály volt. De 20 év után ma a férjemet hívja Apának, a férjemtől kérték ki a kezét feleségnek és a férjem fogja oltárhoz vezetni.
Mi a sétát választottuk . Ez a híd számunkra fontos hely, a közelben volt a kezdeti időnkben randevúnk. Itt sok mindent átbeszéltük anno. Most pedig nosztalgiázunk egy kicsit.
Nagyon elgondolkodtatóak azok a kérdések, hogy milyen gondokat hidaltunk át, milyen problémákkal küzdöttünk meg közösen, mi köt össze bennünket. Épp ezekről beszéltünk múlt héten a kisfilm készítése során. Volt szó arról, hogy melyek voltak a nehezebb időszakok, például a munkába való visszatérés a kisgyerekes évek után, mi volt a legkomolyabb próbatétel, hát az kétségtelenül a közösen hordozott betegség és a vele járó kényszerű egyedüllét és bizonytalanság mindkettőnknek. Összekötni az Istentől kapott szeretet köt össze minket, annak a tudata, hogy Ő megtart bennünket, velünk van mindig. Nagy erőt jelentenek a barátaink, az ő imáik is.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A sportolás egy speciális változatát, a vasalás, ruha hajtogatást választottuk. 3 gyereknél ez már teljesítmény. Niki hajtogatott, én vasaltam, közben azért volt időnk beszélgetni is. A ruhaadag miatt nem is keveset.( A fénykép csak az első kört mutatja). A héten azért igyekszünk egy kis közös mozgásra is.
Közös sport gyanánt elmentünk kutyát sétáltatni. Ügyesek voltunk, mert pórázt nem vittünk, így az autó vontatókötelével sétáltak a kutyák.
A fekete-fehér játékot választottuk, a következő szavakkal: fekete, szerintem, gyerekek, rotációs kapa. Innentől rendszeresen használtuk ezeket a szavakat. A következő közepesen értelmes mondatokban: Szerintem az idén nem kell használnunk rotációs kapát. Milyen fekete az égbolt a gyerekek felett.... valószinű egy nap alatt még sohasem öleltük meg egymást ennyiszer, mivel sportot űztünk belőle, hogy mindenhez használjuk ezeket a szavakat. A gyerekek is nagyon élvezték:) Köszönjük a játékot!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
A hálószobai képkeretbe raktunk képeket, idén tavasszal lenne negyedik éve, hogy felraktuk, és üresen állt. Időszerű volt már, hogy képek is kerüljenek bele. Így azért jobb, szebb!
Csupasz hát - vicces név. Nem hozzáérintettünk, hanem írtunk egymás hátára. Sajnos mindketten csikisek vagyunk, és mivel a gyerekek közben aludtak, csak rövid ideig bírtuk halk kuncogásban a játékot.
Sok ötletet összeírtunk, hol tudnánk (vagy kellene) szépíteni a lakásunkon - a villanykörte cseréjétől a kifestésig. Randevús megvalósításhoz a skála közepéről választottunk, így elkészült egy ideiglenes palántázó mini-konyhakert paradicsom- és fűszernövénymagokkal. A sajátos installációra mindig jó lesz rápillantanunk a tavasz berobbanásáig. :) (A villanykörte-projektben később várható áttörés.)
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Nehéz volt összeszedni, hogy ki mit nem szeret csinálni. Arra jutottunk, hogy mindenki azt csinálja az elvégzendő feladatokból, amit szeret. Vagy csak már megszoktuk a saját részünket, mindenesetre nem kívánjuk a másik feladatait. Voltak egyezőségek is, de azért meg is lepődtünk. Megegyeztünk, hogy Gyuri többször fog segíteni a mosásban, ruhák leszedésében, hajtogatásban, én pedig gyakrabban próbálok főzni. Azt hittük nagyobb vitát fog kavarni köztünk ez a feladat, de inkább az volt a hangsúlyos, hogy jól van így, és nem szívesen cserélnénk. Rendhagyó módon egy fürdőben oldottuk meg ezt a feladatot!
Hát sikerült összeírni a listáinkat. Nem volt egyszerű de sikerült. Ami jó volt benne, hogy mindkettőnk a másikéból kettőt eltalált. Az biztos, hogy a mosogatás és az ablakpucolás terén nagy az egyetértés:) És nem baj, ha nem én hajtogatom össze a ruhákat :)
Ebben nem voltak meglepetések, inkább a létszám korlátozás korlátozott minket. Nehezen indult, de utána ömlött belőlünk, hogy ki mit nem szeret itthon tenni-venni, a ház körül csinálni. A feladatok átbeszélése nem hozott újdonságot, de voltak meglepő tételek. A nem-szeretem dolgokból szerencsére már több dolgot átvettünk egymástól, ami kis büszkeséggel töltött el - megy ez a munkamegosztás!
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Kitöltöttük a tesztet, válaszaink egymáshoz hasonlóak voltak. Mivel nagyon fontos számunkra a kapcsolatunk, elkötelezzük magunkat amellett, hogy tudatosabban figyelünk önmagunkra és egymásra, és hogy új kapcsolatteremtő készségeket sajátítunk el, és azokat gyakorolni is fogjuk.
Köszönjük szépen a feladatot! 25 év házasság után sok meglepetés nem ért minket, hiszen szokásos vasárnap délutáni, kettesben eltöltött sétáink alatt sokat beszélgetünk. Ismerjük már jól egymást, még vágyainkat is. De a kvíz kitöltése alkalmadott arra, hogy mindkettőnk szeretetnyelve teret kapjon. A teszt megbeszélése biztosította számomra az oly fontos minőségi időt. A köztünk lévő jelenlegi probléma megbeszélése által pedig párom megkapta a számára oly fontos elismerő szavakat. És ez tényleg nagyon fontos, hogy szeretetnyelveinkre elég időt és odafigyelést szánjunk.
Az uramat elég nehéz rávenni írásos emlék hagyására, és kíváncsiak is voltunk a kvízre, így azt választottuk, elég nagy is lett a konszenzus egyebek között a kedvenc édességek, kedvenc időtöltés és kedvenc úti célok tekintetében.
Ezen az oldalon a korábbi években házaspárok által beküldött, nyilvános megtekintésre engedélyezett beszámolókból szemezgetünk.
Férjemmel egyik este elbeszélgettünk arról, hogy mik azok a dolgok, amikért a jelenlegi élethelyzetünkben leginkább hálát érez. Majd én is elmondtam. Ezután a kéréseinket, a szívünkre helyezett vágyainkat tártuk egymás elé, majd Isten felé (kérve, hogy adja meg a bölcsesség Lelkét, hogy valóban olyasmire vágyjunk, ami a javunkra válik). Papírra vetettük gondolatainkat, és ebből írtunk egy pár mondatos hálaadó imádságot. Kis elcsendesülés után, férjemmel ketten hangosan elolvastuk az imát, és hálát adtunk a családunkért. A házi szentélyhez szükséges dolgokat a férjem felvitte a tetőtérre, én pedig másnap elkészítettem az oltárt. Régi vágyunk, hogy ott, a tetőtéren, ami talán a legintimebb, legbensőségesebb helye a házunknak, házi szentélyt alakítsunk ki, hiszen eddig is leginkább oda vonultunk el, ha belső imára vágytunk.
Egy meghitt ima keretében adtunk hálát az együtt töltött évekért, a gyerekünkért. Úton vagyunk, ez a legjobb kifejezés, es meg nagyon sok teendő vár ránk a házasságunkkal kapcsolatban. A bizalmat szeretnénk jobban elmélyíteni - Isten és egymás iránt. Testi bajaink gyógyulásáért is imádkoztunk.
Miután a héten sokat beszélgettünk, mindketten külön papíron hálát adtunk Istennek nagyon sok dologért, nemcsak a közelmúltból, hanem egész közös életünkből. Ami mindkettőnkében közös: hálát adtunk egymásért, gyermekeinkért, hitünkért. Nekünk már évek óta van egy szép közös imánk, amelyet egy diakónus-párterapeuta barátunktól kaptunk: "Köszönöm, Istenem, hogy ezt a társat adtad nekem. Kérlek, rendezd bennem a szeretetet, ha szem elől téveszteném az ő szépségét, merthogy ilyenkor a hiba az én készülékemben van, nem az övében. Amen."